Dél-Amerika délkeleti részén helyezkedik el. Keletről az Atlanti-óceán, nyugatról Chile, északról Bolívia és Paraguay, északkeleten pedig Brazília és Uruguay határolja. Lakossága: 43,886,748 fő (2016 becslés) Rasszok: 97% fehér 3% mesztic, így a legtöbb dél-amerikai, ha Európához hasonló helyet akar látni, a sokkal közelebb levő Argentína meglátogatásáról álmodik, azon belül is főleg Buenos Airesre kíváncsi, amit a szegények Európájának, vagy Dél-Amerika Párizsának is neveznek.

Az emberi jelenlét legkorábbi nyoma Argentínában i. e. 11 000-ből származik, Patagóniában található, Santa Cruz városban. 1480-ban az Inka Birodalom Pachacutec inka vezetésével megtámadta és meghódította a mai Argentína északnyugati részét.

Az európai felfedezők 1516-ban érkeztek meg. Spanyolország állandó gyarmatot 1580-ban létesített a mai Buenos Aires helyén. Ez akkor a Peru Alkirályság része lett. A Ríó de la Plata Alkirályságot 1776-ban szervezték meg. Ezen időszak kezdetén nagy számú spanyol vándorolt be, és az utódaik, akiket kreoloknak (criollos) neveznek, manapság Buenos Airesben és más városokban laknak, illetve a pampákon élnek mint gauchók. Az afrikai rabszolgák utódai is jelentős számban vannak jelen a mai népességben.

A Spanyolországtól való formális függetlenséget 1816. július 9-én kiáltották ki Tucumánban.1880 és 1916 között az argentin gazdaság virágzott, a világ tíz leggazdagabb országa közé tartozott Argentína. A lakosság hétszeresére nőtt.

Az 1950-es évektől az 1970-es évekig puha katonai és gyenge polgári adminisztrációk váltották egymást. Később fegyveres erők juntája vette át a hatalmat és az általa Nemzeti Újjászervezési Folyamatnak nevezett politikát folytatta 1983-ig. A katonai kormány elnyomta az ellenzéket és a baloldali csoportokat illegális eszközöket használva, disszidensek ezrei "tűntek el", közben az argentin titkosszolgálat együttműködött a chileivel, a CIA-val és más dél-amerikai titkosszolgálatokkal. A piszkos háború katonai vezetői közül sokakat az Egyesült Államok által finanszírozott School of the Americas-ban képeztek ki, köztük Leopoldo Galtieri és Roberto Viola argentin diktátorokat. A katonai diktatúra (1976-1983) az ország külföldi eladósodásával járt.

1983-ban állították helyre a demokráciát.1990-ben hiperinfláció kezdődött. Carlos Menem elnök bevezette a peso és dollár fix átváltási rátáját 1991-ben a hiperinfláció megállítására. A peso mesterségesen magas ára a dollárhoz képest oda vezetett, hogy a piacot elözönlötte a dollár.

1998-ban súlyos gazdasági visszaesés kezdődött. A Menem és de la Rúa kormány nem törődött a hazai termékek vesenyképességével, a nagyarányú import tönkretette a hazai ipart és munkanélküliséget, krónikus költségvetési és kereskedelmi deficitet okozott. A munkanélküliség elérte a gazdaságilag aktív lakosság 25%-át.

2001 novemberében újabb pénzügyi krízis következett. A kormányzó koalíció intézkedések sorát hozta, beleértve a bankbetétek befagyasztását. E z megállította a tőke menekülését az országból és a hitelválság további mélyülését. 2001. december 20-án Argentína évtizedek óta a legsúlyosabb intézményi és gazdasági válságába esett. 2002. január 2-án a törvényhozás Eduardo Duhaltét nevezte ki Argentína ideiglenes elnökének. A peso 11 éve a dollárhoz fixen kötött árfolyamát feloldották, ami a peso nagyarányú leértékelésére és újabb inflációs csúcsra vezetett. Piaci alapú, mozgó átváltási árfolyamok mellett az ország újraiparosításba kezdett, importkorlátozással, exportszubvenciókkal, összehangolt kereskedelmi és pénzügyi lépésekkel. 2002 végén a gazdaság kezdett talpra állni.

2003-ban Néstor Kirchner lett a megválasztott elnök. Kirchner elnöksége alatt Argentína adósságcserét hajtott végre, amelynek eredményeként 66%-kal csökkent a törlesztő részlete, újratárgyalta szerződéseit a Nemzetközi Valutaalappal és másokkal, valamint ismét államosított néhány korábban privatizált céget. Pillanatnyilag Argentína a gyors gazdasági növekedés és politikai stabilitás időszakát éli.

2007-ben Néstor Kirchner nem indult újraválasztásáért. Feleségét, Buenos Aires szenátorát, Cristina Fernández de Kirchnert választották elnökké, aki Argentína első elnöknője. Előtte egyszer választottak női elnököt Dél-Amerikában, méghozzá Chileben. Cristina Fernández de Kirchnert a  szavazatok 45%-ával nyert, ami a legmagasabb arány azóta, hogy az országban 1983-ban helyreállították a demokráciát. Ugyancsak 2007-ben a balközép Fabiana Rios-t megválasztották Tűzföld kormányzójává, ő az első női kormányzó Argentína történetében. Nestor Kirchner 2010-ben meghalt. Argentinában dollár stopot vezettek be, nem lehetett külföldi valutát venni csak ha azt komolyan igazolja egy vállalkozás, így virágzott a dollár fekete piaca. Kirschnerné a korábbi "szocialista" elnöknő híres volt arról, hogy miközben az ország gazdasága a szakadék fele szalad, ő drágábbnál drágább ruhákban és ékszerekben jeleik meg és az ország legdrágább hoteleiben van jelentős tulajdonrésze...

Christina Kirchner-t 2015. december 10-én váltotta az elnöki székben Mauricio Macri, aki megszűntette ugyan a dollárstoppot tehát mindneki újra szabadon hozzájuthatott az árfolyamot is regularizálta. A gazdaság is úgy ahogy kezdett rendbejönni, de amikor a választások előtt utalt arra, hogy az IMF felé törlesztendő tartozások újabb megszorításokhoz fognak vezetni (tehát őszinte volt) népszerűsége meredeken zuhanni kezdett, így a 2019-es választásokat a populista Alberto Fernandez nyerte meg, és 2019 december 10-e óta ő Argentína új elnöke.

Patagónia jégmezeje a sarkkörökön túli területek kivételével a Föld legnagyobb összefüggő jég borította területe, a maga 14500 négyzetkilométerével, 350 kilométer hosszan terül el, és átlagos szélessége 40-70 km között változik. Erről a  jégmezőről 47 gleccser ereszkedik alá, ezek közül 37 tart a Csendes-óceán felé, 10 pedig az Atlanti-óceán irányába. A gleccserekről kapta nevét a Los Glaciares Nemzeti Park a híres 3380 méter magas Fitz Roy és a 3128 méter magas Cerro Torre. Ezeken a területeken nem ritkák  a több mint 100 kilométer per órás széllökések sem. Túránk nagyon nagy távolságokat tesz meg viszonylag rövid idő alatt, ezért mindenképpen szükséges több belső repülőjárat beiktatása. Cserébe viszont leírhatatlan szépségű gleccsereket, égszínkék színű tavakat, különös formájú hegycsúcsokat, pampákat, folyókat és állatvilágban gazdag tengerpartokat látunk. Ráadásul Ushuaia az Antarktiszra induló túrák kiindulópontja is.

Nem is lehetne jobb kombinációt találni, mint Tűzföld túránkat meghosszabbítani Brazília déli részével. Brazília leginkább az Amazonasról és a riói karneválról ismert, és méltatlanul elfeledkezünk arról a rengeteg más látnivalóról, amivel ez az Európánál is nagyobb ország rendelkezik.